A római szökőkutak története sorozatban az első legyen az Örök Város egyik szimbóluma, a legismertebb, a Trevi kút. Egykor itt volt Róma vízellátó központja, itt ér véget az egyik római kori vízvezeték, amely a mai napig vízzel látja el a környéket. De honnan is ered a szökőkút neve? Már a római korban három út találkozott itt, latinul in trivio, ebből lett a Trevi. A szökőkút barokkosan monumentális, azért is hat óriásinak, mert egy igen kicsi tér egyik oldalát foglalja el. Régi metszeteken látható, hogy amikor épült, még nem volt ennyi palota a környéken. Időnként elzárják a vizét, hogy ki tudják tisztítani a medencét, és kiszedjék az oda bedobált aprópénzt. Ilyenkor gumicsizmás karbantartók láthatók a kút hatalmas medencéiben. Ez a fotó is egy ilyen alkalommal készült. És hogy kerül a kútba a sok kis garas? A hagyomány úgy tartja, hogy ha az ember háttal a kútnak, jobb kézzel a bal válla felett aprópénzt dob a vízzel teli medencébe, biztos, hogy még visszatér az Örök Városba.
Nézzük a kút történetét. Az említett római kori vízvezeték hatalmas gránit kádba torkollott, ebből a kádból lett aztán később egy három medencés kút, ahova a város lakói ivóvízért járhattak. A ma látható szökőkút 1735-ben készült el, Niccoló Salvi építész tervei szerint, XII. Kelemen pápa megbízására. A hatalmas építmény, amely szinte vízeséshez hasonlítható, a Poli palotának támaszkodik, 20m hosszan és 26m magasan. A sziklák közötti szoborcsoport kimagasló férfi alakja az Óceánt jelképezi. Alatta tritonok (görög mitológiai tengeri lények) vontatnak egy-egy lovat, amelyek a tenger két arcát hivatottak szimbolizálni: az egyik nyugodt, a másik háborgó. A fenti párkányon kis Bacchus fejet látunk két bőségszaru kíséretében, ő a bor istene, fején szőlőfürtökkel ábrázolják.
